2008. május 6., kedd

Maradj velem

amikor vége az utolsó dalnak is
az utolsó hang is szétfoszlott már
magányos tárgyak az elhagyott színpadon
fölborult székek és konok homály
papírlapok, egy tépett plakát a lábunk alatt
ki mondja meg, dalainkból mennyi maradt

maradj velem, segíts nekem
vigyél haza, fogd a kezem
szeress nagyon, fáradt vagyok és nehéz a szívem
vigasztalj meg, ha nem is hiszed,
hogy szebb lesz a holnap, mondd, hogy lehet
mondd, hogy lehet, ha nem is tudod, hogy hiszek neked

amikor vége az utolsó dalnak is
és a varázslat szétfoszlott már
mi lesz veled, ha egyedül hagy a zajos tömeg
sebzett vagy és te sem tudod, hol a helyed

maradj velem, segíts nekem
vigyél haza, fogd a kezem
szeress nagyon, fáradt vagyok és nehéz a szívem
vigasztalj meg, ha nem is hiszed
hogy szebb lesz a holnap, mondd, hogy lehet
mindig lehet, ha nem is tudod, ha nem is hiszed

Elvagyok veszve vagy fáradva fizikailag, lelkileg, agyilag nem való nekem a züllés.
2 nap óta annyi erős sincs, hogy egy Bécsi összefoglalót megírjak és lezárjam a májust.
Nullán vagyok a pluszt elvitte Bécs de nem sajnálom ,sőt bármelyik hónapban bevállalnám hogy egy ilyen rendezvényért dolgozzam .
Egy szóval iszonyú jól éreztük magunkat egy hiányzott kicsi szerencse viszont csodálkozni már semmin nem csodálkozok elkönyveltem régen hogy a szerencse faktor olyan amilyen ezen változtatni nem tudok .
A cassino maga volt a csúcs ami igazán megfogott a játék kultúrája ez ismereten fogalom itthon és sok olyan apróság ami iszonyúan fel tudja dobni az ember lányát még a bukás után is .
pl. a legfurcsább élményem az volt mikor az asztal egy nullázás után összedobot nekem 4 eurót hogy tovább játsszam az hogy elment nem kérdés de a gesztus jól esett.
Kijátszottam magam hosszú időre ezért marad a jól megszokott menetrend az elkövetkező hónapra Niq egy pár napig, lehet hogy most hosszabb ideig maradok.

Nincsenek megjegyzések: